Ha tetszik, oszd meg másokkal is!
szombat, április 14
91 éves jógatanár
Bernice Bates 91 éves anya, nagymama, dédnagymama. 1960-ban, 50 évesen kezdett el jógázni. Azóta, mint mondja a videóban, teljes egészségnek örvend. Évente egyszer megy el orvoshoz, szemorvoshoz ellenőrzésre.
Hetente egyszer jógaórát tart nála sokkal fiatalabbaknak, akik közül némelyik nem tud felállni, ezért széken ülve végzi a gyakorlatokat.
A hajlékony idős hölgy bekerült a Guiness Rekordok könyvébe, mint a világ legidősebb jógaoktatója. Mindenkinek őszintén ajánlja a jógát és fittségét elnézve érdemes megfogadni tanácsát. Én most megyek is és leporolom a jóga DVD-imet.
kedd, április 10
Csalódások nélkül
Tudod hogyan lehetsz kevésbé csalódott? Úgy, hogy kevesebb az elvárásod másokkal és az élettel szemben. Egyszerűnek tűnik, de a megvalósítása nem könnyű.
Kezdjük az elmélettel: A csalódás akkor keletkezik, amikor valami bizonyosat elvásunk, ami aztán csak másképp történik.
Pl. - valakitől egy bizonyos viselkedést várunk el és ha máshogy viselkedik, csalódottak vagyunk,
- vagy elvárjuk, hogy egy csapat nyerjen és ha az ellenfél nyer, újra csalódunk,
- vagy elvárjuk, hogy megkapjuk azt a munkát és ha más kapja meg, újra csalódást érzünk.
Az a kérdés hát, hogy ki felelős azért, hogy csalódottnak érzem magam?
Az elvárásaim? Vagy az a tény, hogy a valóság másként alakult, mint ahogy szeretném?
Mind a kettő közrejátszik, ezért ha legközelebb valaki csalódást okoz, akkor gondolj bele, hogy ehhez a csalódáshoz te is nagymértékben hozzájárultál az elvárásaid révén.
A másik kérdés, hogy mit könnyebb befolyásolnom? Az elvárásaimat, vagy mások viselkedését?
A tapasztalat azt mutatja, hogy másokat nem lehet megváltoztatni, ezért valószínűleg nagyobb hatalmunk van a saját elvárásaink felett. A tippem: várj el keveset és örülj neki, ha csekély elvárásaidat túlteljesítik.
De hogyan lehet kevesebbet elvárni másoktól? Úgy, ha tisztában vagyun azzal:
- hogy mi mindannyian hibázhatunk, nem vagyunk tökéletesek,
- hogy közülünk a legtöbben szívesen választják a legegyszerűbb utat,
- hogy mindenkinek megvan a maga terhe, amit cipelnie kell,
- és hogy mindannyian valamilyen téren a legjobbat adjuk, akkor is, ha az másoknak nem elég jó.
Vagy ahogy Konrad Adenauer mondta:
"Fogadják el az embereket olyannak, amilyenek. Másmilyenek nincsenek."
Forrás: zeitzumleben.de
 |
| Fotó: envilagom |
Pl. - valakitől egy bizonyos viselkedést várunk el és ha máshogy viselkedik, csalódottak vagyunk,
- vagy elvárjuk, hogy egy csapat nyerjen és ha az ellenfél nyer, újra csalódunk,
- vagy elvárjuk, hogy megkapjuk azt a munkát és ha más kapja meg, újra csalódást érzünk.
Az a kérdés hát, hogy ki felelős azért, hogy csalódottnak érzem magam?
Az elvárásaim? Vagy az a tény, hogy a valóság másként alakult, mint ahogy szeretném?
Mind a kettő közrejátszik, ezért ha legközelebb valaki csalódást okoz, akkor gondolj bele, hogy ehhez a csalódáshoz te is nagymértékben hozzájárultál az elvárásaid révén.
A másik kérdés, hogy mit könnyebb befolyásolnom? Az elvárásaimat, vagy mások viselkedését?
A tapasztalat azt mutatja, hogy másokat nem lehet megváltoztatni, ezért valószínűleg nagyobb hatalmunk van a saját elvárásaink felett. A tippem: várj el keveset és örülj neki, ha csekély elvárásaidat túlteljesítik.
De hogyan lehet kevesebbet elvárni másoktól? Úgy, ha tisztában vagyun azzal:
- hogy mi mindannyian hibázhatunk, nem vagyunk tökéletesek,
- hogy közülünk a legtöbben szívesen választják a legegyszerűbb utat,
- hogy mindenkinek megvan a maga terhe, amit cipelnie kell,
- és hogy mindannyian valamilyen téren a legjobbat adjuk, akkor is, ha az másoknak nem elég jó.
Vagy ahogy Konrad Adenauer mondta:
"Fogadják el az embereket olyannak, amilyenek. Másmilyenek nincsenek."
Forrás: zeitzumleben.de
kedd, április 3
Monda a békákról
Egy napon a békák elhatározták, hogy futóversenyt rendeznek. Hogy különösen megnehezítsék a dolgot, egy magas torony csúcsának elérését tűzték ki célul.
A verseny napján nézőként öszegyűlt sok másik béka is.
És akkor végre elindult a futam.
Úgy történt, hogy a nézők egyike sem igazán hitte, hogy a résztvevők bármelyike is elérné a célt. Ezért a futók bíztatása helyett azt sóhajtozták hangosan: "Ó, a szegények! Sosem fog nekik sikerülni!" vagy hogy: "Ez egyszerűen lehetetlen!" , vagy: "Ez sosem fog nektek sikerülni!".
És valóban úgy tűnt, a nézőknek igaza van, hiszen egymás után egyre több béka adta fel.
A nézősereg tovább kiabált: "Ó a szegények! Sosem fog nekik sikerülni!".
És valóban, hamarosan mindegyik béka feladta - egyetlen kivételével, aki töretlenül mászott fel a meredek toronyra és egyedüliként érte el a célt.
A nézők teljesen ledöbbentek és tudni akarták, hogy sikerülhetett.
Az egyik résztvevő odament hozzá, hogy megkérdezze, miként sikerült neki a versenyt megnyerni.
És csak ekkor vették észre, hogy ez a béka süket volt!
Szerző ismeretlen, forrás: zeitzumleben.de
A verseny napján nézőként öszegyűlt sok másik béka is.
És akkor végre elindult a futam.
Úgy történt, hogy a nézők egyike sem igazán hitte, hogy a résztvevők bármelyike is elérné a célt. Ezért a futók bíztatása helyett azt sóhajtozták hangosan: "Ó, a szegények! Sosem fog nekik sikerülni!" vagy hogy: "Ez egyszerűen lehetetlen!" , vagy: "Ez sosem fog nektek sikerülni!".
És valóban úgy tűnt, a nézőknek igaza van, hiszen egymás után egyre több béka adta fel.
A nézősereg tovább kiabált: "Ó a szegények! Sosem fog nekik sikerülni!".
És valóban, hamarosan mindegyik béka feladta - egyetlen kivételével, aki töretlenül mászott fel a meredek toronyra és egyedüliként érte el a célt.
A nézők teljesen ledöbbentek és tudni akarták, hogy sikerülhetett.
Az egyik résztvevő odament hozzá, hogy megkérdezze, miként sikerült neki a versenyt megnyerni.
És csak ekkor vették észre, hogy ez a béka süket volt!
Szerző ismeretlen, forrás: zeitzumleben.de
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
LinkWithin
