Az érzelmek szigete - videó

Egy újabb megható mese, melynek főszereplője a Szeretet. Németül tanulóknak gyakorlásként is jó.:)

A videó fordítása:

Volt egyszer régen egy csodás kicsi sziget. Ezen a szigeten lakott az emberiség minden érzelme: a humor és a jókedv, a szomorúság, a boldogság és bölcsesség és minden más érzés.
Természetesen a SZERETET is ott élt.

Egy napon meglepő módon közölték az érzésekkel, hogy a sziget el fog süllyedni. Így hát mindenki felkészítette a hajóját, hogy a szigetet elhagyja.
Csak a Szeretet akart az utolsó pillanatig várni, mert nagyon kötődött szigetéhez.

Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítséget kért a többiektől.

Amikor a Gazdagság egy luxushajón elhagyta a szigetet, megkérdezte tőle a Szeretet:
-Gazdagság, el tudsz vinni magaddal?
-Nem, nem tudlak. A hajómon sok arany, ezüst és drágakő van. Itt nincs már hely számodra.

Így hát a szeretet megkérdezte a Büszkeséget, aki egy csodálatos hajón haladt el.
-Büszkeség, légy szíves, el tudsz engem vinni magaddal?
-Szeretet, én nem tudlak elvinni. - válaszolta.- Itt minden tökéletes, te kárt tehetnél a szép hajómban.

Következőként a Szomorúságot kérte meg a Szeretet:
- Szomorúság, kérlek vigyél magaddal!
-Ó szeretet! - mondta a Szomorúság. - Én annyira szomorú vagyok, hogy egyedül kell maradnom.

Amikor a jókedv elindult, olyan elégedett és féktelen volt, hogy meg sem hallotta a Szeretet szólítását.

Váratlanul azonban megszólalt egy hang: " Gyere Szeretet, én elviszlek!"
A Szeretet olyan hálás és boldog volt, hogy teljesen elfelejtette megkérdezni megmentője nevét.

Később a Szeretet megkérdezte a Bölcsességet:
- Bölcsesség, meg tudod nekem mondani, hogy ki volt az, aki segített nekem?
- Persze. - mondta a Bölcsesség.- Az Idő volt az.
- Az Idő? - kérdezte csodálkozva a Szeretet. - De miért segített nekem az Idő?
És a Bölcsesség ezt válaszolta:
- Mert csak az Idő érti meg, mennyire fontos a Szeretet az életben.

A szerző sajnos ismeretlen.

A videó közvetlen YouTube linkje: http://youtu.be/NZX4hZl6GxQ

A jelen erőteljes, oszthatatlan gömbje - vizualizációs gyakorlat

Christopher Westra üzenete

Ennek a gyakorlatnak az ötlete még a főiskolán merült fel bennem az "Idő és szabad akarat" című könyv olvasásakor. Ez a könyv elmagyarázza, hogy ha az időt lineárisnak tekintjük, azzal tudatalattinkat megosztjuk múlt, jelen és jövőre. Ezzel a megosztással pedig elveszítjük szabad akaratunkat, mert nem látunk tisztán.

Ha megtanulunk teljes emberként élni a jelenben, szabaddá, erőteljessé válunk. A gyakorlatnak az alábbi 3 haszna van:

1. Tisztábban fogod látni az életet.
Jobban fogsz emlékezni a múltban tanult leckékre. Fel fogod ismerni, hogy nincs múlt és a megtanultak itt és most veled vannak.

2. Csökkennek félelmeid.
Megállíthatod a negatív jövőbeni események képeinek felidézését. Ezek a jövőképek alkotják a félelem alapját. Ezek nem valósak.

3. Több szabad akaratot és erőt fogsz megtapasztalni.
Amikor tudatunkat múltra, jelenre és jövőre osztjuk, azzal egy szellemi játékot űzünk vele, hogy ne lássuk meg tetteink következményeit.
Amikor homályos perspektívából indulunk ki, gyakran olyan döntéseket hozunk, amik eltávolítanak bennünket attól, amire vágyunk.

Íme a vizualizáló gyakorlat:
Olvasd el a lépéseket, majd csukd be szemed és hajtsd végre a gyakorlatot! Ha ki kell nyitnod a szemed, hogy beleless a leírásba, tedd meg nyugodtan!

1. Lépés: Csukd be szemed! Végy néhány mély lélegzetet! Mondd magadban: "Tudatom egy és oszthatatlan."!

2. Képzeld el a múltat, jelent, jövőt egy idővonalként! Nem lesz nehéz, mert általában ilyennek látjuk. Ezt nevezik lineáris időnek, mert egy vonalról modellezzük.

3. Az idő valójában nem egy vonal. Az idő, ahogyan mi gondolunk rá, gyakorlatilag nem létezik. Ezt tanította Henri Bergson.
Mondd magadnak: "Nincs múlt, jelen, jövő egymás utáni sorrendben"!
A tudatosságunk az, amit holisztikusan, holografikusan vagy lineárisan tapasztalunk meg.

4. Kezdd el a vonalat a "múlt" végénél felgombolyítani! Képzeld el, amint a múlttal kezdve, a jelen pillanat felé haladva felgombolyítod az idő vonalát! Minden emlékkel, tapasztalattal, kapcsolatokkal együtt. Ez mind a jelen.
Ha a vonalnak olyan szakaszai vannak, amiket nem akarsz többé, mert fájdalmat, csalódást, magányt okoztak, akkor vágd ki őket és hagyd elúszni!

A múltnak csak azt a részét gombolyítsd fel, amit meg akarsz tartani! Ahogy gombolyítod a vonalat, a jelen pontja egyre nagyobb és nagyobb és fényesebb lesz, amint egy gömbbé válik. Ez a gömb a jelen erőteljes, oszthatatlan gömbje.

5. Most fogd a jövő vonalvéget és kezdd feltekerni a jelen pillanatra.
Szedd össze minden célodat, álmodat, reményedet, vágyadat és gombolyítsd fel a jelen pillanatra!

Nem leszel hatással az időre, mert az idő nem létezik. Az idővel kapcsolatos tudatosságodat változtatod meg. Amikor az úgynevezett jövőt is feltekerted a jelenre, a jelen gömbje egyre fényesebbé válik.

6. Most lásd, ahogy a jelen gömbje lüktet és ragyog az élettel teli erőtől! Ez az oszthatatlan erőteljes gömbje a jelennek lesz új tudatosságod szimbóluma.

Gyakorlással egyre fejlődni fogsz. Ismételd meg ezt a gyakorlatot bármikor, ha erőre van szükséged a jelenben!

Sajnos sokunknak szokásává vált tudatunkat szétdarabolni. Valóban azt hisszük, hogy a realitás osztott, mert ezt tanultuk.
Ha megtanulunk holografikus tudatosságban élni, azáltal megnő holografikus képességünk vágyaink megteremtésére és bevonzására.

Az élet mint egy csésze kávé - Inspiráló videó

Nekem nagyon tetszik ez a videó. A képeket és a zenét is érdemes megnézni, meghallgatni és természetesen a mondandó is nagyon inspiráló.



A videó fordítása:

"Az élet olyan, mint egy csésze kávé"

Szerző ismeretlen (és nagyra becsült!)

Egy csoport szakmailag nagyra értékelt öregdiák meglátogatta régi egyetemi professzorát. A beszélgetés hamarosan a munka és az élet stresszéről szóló panaszkodásba csapott át. A professzor kávét kínált fel nekik. Kiment a konyhába és egy nagy kanna kávéval és különféle csészékkel tért vissza: porcelán, műanyag, üveg, kristály, némelyik egyszerű kinézetű, némelyik drága, némelyik különleges.

Azt mondta a vendégeknek, szolgálják ki magukat kávéval. Miután mindenki egy-egy csésze kávét tartott a kezében, a professzor ezt mondta: " Ha megfigyeltétek, a szép kinézetű, értékes csészéket vettétek fel és az egyszerűbb, olcsókat az asztalon hagytátok. Mivel az a normális számotokra, hogy csakis a legjobbat akarjátok magatoknak, ez a problémáitok és a stressz forrása. Biztosíthatlak titeket afelől, hogy a csésze semmilyen minőséget nem ad a kávénak. A legtöbb esetben csak drágább és néhány esetben még el is rejti azt, amit iszunk.

Amit mindannyian akartatok, az a kávé volt és nem a csésze. Ti azonban tudatosan választottátok a legjobb csészéket. Utána pedig elkezdtetek mások csészéjére sandítani, hogy lássátok, kinél van a legjobb.
Gondoljátok meg a következőt!...
Az élet a kávé, a munkahelyek, a pénz és a közösségben elfoglalt helyünk pedig a csésze. Csak eszközök arra, hogy tartsák és magukba foglalják az ÉLETET és hogy milyen csészénk van, az nem határozza meg és meg sem változtatja életünk minőségét.

Néha csak a csészére koncentrálva elfelejtjük élvezni a kávét. A kávét ízleld és ne a csészét! A legboldogabb embereknek nincs mindenből a legjobb. Ők csak a legjobbat hozzák ki mindenből.
Élj egyszerűen!
Beszélj kedvesen!
Törődj mélységesen!
Szeress nagylelkűen!

Vége

Ha esetleg nem indulna a videó, itt a közvetlen linkje: http://youtu.be/U3NgzQ9Pcsg