Ismerős a helyzet? Akkor itt az ideje lejjebb ásni, egészen a tudatalattiba, hogy kitörölhesd a korlátozó hiedelmeidet. A következő 5 lépésből álló módszer szinte csodákra képes.
Nevezd meg!
Az első lépésben meg kell neveznünk a korlátozó hiedelmet. Ez egy kis kutatással jár, de ha megvan, akkor nevezd el! Ha mondjuk az önkorlátozó hiedelmed a személyes erőddel (vagy annak hiányával) van összefüggésben akkor nevezd el "erőtlen gondolkodásmódnak". Ha szerelemmel kapcsolatos, akkor nevezheted a "szeretet nélküli gondolkodásmódjának".
Határold el tőle magad!
A következő lépésben jelentsd ki, hogy ez a gondolkodásmód nem Te vagy! Ez csak egy gondolat, ami nem azonos Veled. Hogyan határold el magad? Szavakkal vagy képekkel. Szavakkal kimondhatod: "Ennek semmi köze ahhoz, aki vagyok.
Ha vizuális vagy, rajzolhatsz képeket. Egyet magadról, egyet-egyet a hiedelmeidről. Legyen világos és tőled távol (valamint lehetőleg kisebb nálad)!
Ne hibáztasd!
Ne hibáztasd ezt a gondolkodásmódot a problémáidért! Sőt, a neheze csak most jön, amikor megöleled azt. Igen, jól olvastad: megöleled. Miért?
Ezek a gondolkodásmódok egy bizonyos céllal alakultak ki, mely abban az időben kialakult szükségleteiddel kapcsolatos. Ha pl. gyerekként erőtlennek érezted magad, akkor valami benned azt súgta: "Rendben van, hogy erőtlen vagyok. Nem jó, de ilyen az élet, ezért együtt kell élnem ezzel és nem szabad aggódnom miatta." És pont ezt tetted. Talán segített gyerekként feldolgozni gyengeségedet, de most aláaknázza minden erőteljességre irányuló igyekezeted.
Mondj köszönetet!
Ez a legfontosabb lépés - hogy felismerd, hogyan szolgáltak évekig ezek a gondolkodásminták. A pszichológusok ezt másodlagos haszonnak nevezik és a legjobb példa rá, amikor valaki egy probléma révén kap sok figyelmet.
Ebben a lépésben elismered, hogy te is hozzájárultál a gondolkodásminta fenmmaradásához. Nem könnyű megtenni, de ha sikerül, akkor csodásan szabadnak fogod érezni magad!
Engedd el!
Ha megnevezted, elhatároltad tőle magad, eltörölted a hibáztatást és köszönetet mondtál, akkor engedd szabadjára! A legegyszerűbben úgy tudod ezt megtenni, ha kijelented:" Visszaküldelek a forráshoz!"
Összegezve tehát így néz ki a folyamat:
(Egyszerre egy hiedelemmel foglalkozz!)
"Most átölelem a ......... gondolkodásmódot. Neki nincs köze ahhoz, aki vagyok, de jó szolgálatot tett nekem. Segített ..........(sorold fel miben). Köszönöm, hogy segítségemre voltál, amikor szükségem volt rád, és most visszaküldelek a forráshoz. Mostantól szabad vagyok."
Legközelebb, ha valamilyen korlátozó hiedelem felmerül, próbáld rá alkalmazni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése