Ha tetszik, oszd meg másokkal is!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

csütörtök, augusztus 15

A nagy szökés

Rebecca Fine (Sience of Getting Rich) üzenete

Már gyerekkoromban is lenyűgözött Harry Houdini, a nagy szabaduló művész. Lelkesen olvastam emlékiratait, melyekben leleplezte néhány titkát, hogyan szabadult börtönökből, elmerült ládákból, bankok pincéiből.

Például az egyik leghíresebb mutatványában a Scotland Yardról szökött meg, pedig az egyik feltétel az volt, hogy nem viselhetett ruhát, nehogy becsempésszen valamilyen eszközt vagy kulcsot.

Hogy csinálta?

Egészen egyszerűen.


Egy borotvapengével egy pici fület vágott a sarka kérges részébe. Ez alá a pici, megkeményedett bőrből álló fül alá rejtett el egy kicsi órarugót. Aztán amikor egyedül volt, ezzel a pici fémmel nyitotta ki az összes zárat. Ekkor eldobta a drótot és kisétált.

Most hamarosan a lényegre fogok térni - igen, van lényege is az egésznek - csak előbb el kell mesélnem még egy menekülési történetet Houdinitől.

Hogy Houdini óriási hírnevéből tőkét kovácsoljon magának, az egyik londoni bank kihívta, hogy szökjön meg a legújabb biztonsági rendszerrel ellátott pincéjéből. Biztosak voltak benne, hogy a nagy Houdini végre megtalálja méltó ellenfelét.

Houdini elfogadta a kihívást és a megadott napon újságírók hada jelent meg, hogy meglássák, a mester ki tud-e szabadulni a megadott 3 és fél perc alatt.

Ezúttal magán hagyhatta a ruháit. Ez pedig jó, mert egy másik trükköt rejtegetett.

A szerződéseiben kikötötte, hogy mielőtt eltűnt a faládában vagy börtöncellában, megcsókolhatta a feleségét.  Mivel mindegyik mutatványa elég veszélyes volt, ugyan ki tiltotta volna meg a párnak az esetleges utolsó búcsút.

Azt azonban senki sem tudta, hogy egy csóknál többet kapott a feleségétől.

Amikor ajkaik összeértek, a neje egy pici drótdarabot adott át neki szájból szájba. Ezután amikor egyedül volt, ezzel a dróttal nyitotta ki a zárakat.

Ezúttal azonban a drótos trükk nem akart sikerülni. Így írt Houdini erről az esetről:

"Miután egy perc elmúltával nem hallottam az ismerős kattanást, azt gondoltam, ó Istenem, ez tönkre teheti az egész karrieremet. Hírességem tetőpontján vagyok, az egész sajtó itt van.

"Két perc múlva elkezdtem erőteljesen izzadni, mert még mindig nem nyitottam ki a zárat.

"3 perc kudarc után már csak 30 másodperc maradt, és véletlenül benyúltam a zsebembe egy zsebkendőért, hogy megtöröljem a kezem és a homlokom. És ekkor nekidőltem az ajtónak, az pedig csikorogva kinyílt."

Erről van szó! Az ajtó sosem volt bezárva.

Mivel azonban Harry AZT HITTE, zárva van, így zárva lehetett. Csak az a véletlen baleset, hogy nekitámaszkodott az ajtónak, tudta megváltoztatni a hiedelmét és ezzel megmentette a karrierjét.

Ugyanez van velünk is.

Azok a dolgok, melyekről azt hisszük legyőzhetetlen gátak, akadályok és problémák, azok csupán olyanok, mint a pince ajtó. Csak a fejünkben vannak bezárva és amíg azt hisszük, nem tudjuk kinyitni, nem is fogjuk tudni.

Azonban ha meglökjük az ajtót, csodálkozva megtapasztaljuk, hogy nem is volt bezárva, sőt, nincs is ajtó, hanem csak egy illúziója.

Mindannyian lehetünk mester mágusok. Csak annyit kell tennünk, hogy ha bármilyen akadállyal találkozunk, megtesszük az első lépést - meglökjük az ajtót.

Azok a legnagyobb akadályok, melyeket saját magunknak építünk elménkben és ha figyelmünket, hitünket, érzéseinket is neki szenteljük, akkor víziónkká válnak - és megvalósulnak.

Wallace Wattles felejthetetlen 1910-es klasszikusában, a "Meggazdagodás tudományában" azt tanácsolja nekünk: "Nem tarthatod meg a gazdagság tiszta vízióját, ha folyamatosan ellentétes képekre fordítod figyelmed kívül vagy gondolatban."

Ezt is ajánlja:

"Nem számít milyen szörnyű akadály jelenik meg a távolban, azt fogod tapasztalni, hogy ha biztosan haladsz tovább, el fog tűnni, amint megközelíted - vagy megjelenik egy átvezető vagy megkerülő út."

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails