A célkitűzés negatív oldala

Valószínűleg egyszer már leültél és célokat tűztél ki magad elé. Izgatottá váltál, talán tervet is készítettél és hozzáfogtál a megvalósításhoz.
Később aztán elfogyott a lendület, a motiváció és mára küzdelemmé vált minden egyes lépés a megkezdett úton . Az a legrosszabb, hogy nem tudod miért.

Ezt nagyon sokan átélik, nem vagy egyedül. A probléma maga a cél fogalmával van. A célnak valami "érjük el gyorsan" értelme van.
Néha pedig annyira belelkesít a cél elérése egy jövőbeni pillanatban, hogy teljesen elveszítjük kapcsolatunkat a jelennel.
A célkitűzés pedig félelmetes is lehet, ha úgy érzed, fogva tart és nem adhatod fel, mert akkor vesztesnek fognak tartani.

Mi értelme hát szenvedni, felkészülve a bukás lehetőségére, csak azért, hogy minél gyorsabban eljuss egy jövőbeni célpontba? Ha megkérdezed magadtól, mi motivál, akkor halványul lelkesedésed és fogy a hajtó erőd.

Miért van ez? Azért, mert a célok a tudatos énünkből merítenek energiát. Abból a tudatos énünkből, ami mindenre racionális válszt, okot keres még akkor is, ha ilyen nincs. Az a legnagyobb gond azzal, ha célodat a tudatos éned által akarod elérni, hogy a tudat akaraterővel akar mindent elvégezni.
Az akaraterő pedig köztudottan nem tart ki sokáig.

Meg lehet ugyan próbálni akaraterővel elérni valamit és sikerülhet is, de az is lehet, hogy nem. Az a baj ezzel ugyanis, hogy a szokásaid, a jelen ellen küzdesz. Ha nem távolítod el korlátozó hiedelmeidet, nem sok esélyed lesz a sikerre.

Gondolj csak bele! Agyad évekig tanulta, hogy egy bizonyos módon csináljon valamit. Megvan a napi rutinod. Most pedig hirtelen előállsz egy céllal és elvárod, hogy minden megváltozzon?
Ez így sajnos nem működik. Hiába erőlteted, hiába harcolsz, hiedelmeid ott fognak tartani, ahol eddig is voltál. Ezért kell úgy megváltoztatnod őket, hogy támogassák álmaid elérését.
Ha a megfelelő hiedelem támogatja vágyaid, akkor napi szokásaid is maguktól a helyükre kerülnek és elkezdesz vágyaid elérése irányába tartani. Ez azért van, mert az álmokat azok a hiedelmek táplálják, melyek tudatalattinkban vannak.

A tudomány pedig azt állítja, hogy tudatalattink nagyon erőteljes. Automatikusan irányítja napi szokásainkat. Kell talán azon gondolkodni, hogy fogat mossunk, tusoljunk vagy munkába menjünk?
Sosem, mert tudatalattink foglalkozik mindezzel.
Nem lenne jó, ha ugyanilyen automatikusan haladnánk álmaink eléréséhez is?

Ezt elérheted, ha megtanulsz olyan gyermeki módon álmodozni, aki elhiszi, hogy minden lehetséges és csak a csillagos ég a felső határ. Ettől elég motivált leszel a megvalósításhoz.
Ha követed álmaidat, nem kell bukástól tartanod, mert nem vagy határidőhöz és egy pontosan meghatározott kimenetelhez kötve.
Ha álmod már nem fontos, akkor pedig egyszerűen eldobhatod.

Ha önmagadról alkotott hiedelmeid összhangban állnak azzal, amit igazán akarsz, akkor egyszerűbb változtatni, mert tudod, hova tartasz.
Ha világos elképzelésed van arról, milyen álmok fontosak neked és kezdettől fogva hiszed, hogy megvalósíthatók, akkor sokkal egyszerűbb feléjük tartani.

(Dr. Robert Anthony írása alapján)